From a creative standpoint, I don't draw a sharp line between photography, digital illustration, and the extended creative freedom that comes with it. For me, both are the same, a particular way of expressing how I see. Sometimes I capture what I see, sometimes I shape into an image what I felt. Often both happen within the same frame.

Above all else, I am drawn to the depiction of light and time. The way morning fog dissolves a forest. The way a cracked wall carries the memory of a hundred years. The way a single shaft of light can turn an abandoned staircase into a cathedral. These are not grand subjects, yet they carry something I keep returning to: the sense that certain moments, certain places, certain textures exist outside of time. That they were here before us, and will remain long after.

I am an amateur in the truest sense of the word: I do this out of love. There is no client, no deadline, no expectation. Just the slow, patient work, a journey through images. To look, to observe, and sometimes to find something….

————

Alkotói szempontból nem határolom el élesen a fotográfiát a digitális illusztrációtól, a kiterjesztett alkotói szabadságtól. Számomra mindkettő ugyanaz, egy adott kifejezésmódja a látásnak. Néha azt rögzítem, amit látok, néha azt formálom képpé, amit éreztem. Sokszor mindkettő megtörténik ugyanabban a képben.

Mindennél jobban vonz a fény és az idő megjelenítése, ábrázolása. Ahogy a reggeli köd feloldja az erdőt. Ahogy egy repedt fal száz év emlékét hordozza. Ahogy egyetlen fénysugár katedrálissá varázsolhat egy elhagyott lépcsőházat. Ezek nem nagy témák, mégis valami olyat hordoznak, amihez újra és újra visszatérek: azt az érzést, hogy bizonyos pillanatok, bizonyos helyek, bizonyos textúrák az időn kívül léteznek. Hogy itt voltak előttünk, és sokáig itt maradnak utánunk.

Amatőr vagyok a szó legigazibb értelmében: ezt szerelemből csinálom. Nincs megrendelő, nincs határidő, nincs elvárás. Csak a lassú, türelmes munkálkodás, az utazás a képekben. Nézni, figyelni, és néha rátalálni valamire….